2016. szeptember 26., hétfő

A sütőkesztyű, a Sigma és az Ebay-változat – ecsettisztás kesztyűvel

Nemrégiben eszembe jutott, hogy utánajárjak Ebayen, vajon van-e már valóban ecsettisztításra kitalált szilikonkesztyű a kínálatban, hiszen néhány évvel ezelőtt, a Sigma híres eszközének megjelenésekor még csak sütőkesztyűt tudtam erre a célra beszerezni. Hírt adtam a Sigma termék megjelenéséről ebben a bejegyzésben, majd a sütőkesztyűvel szerzett tapasztalataimról itt, most viszont egy egyértelműen a Sigma Spa megoldásra hajazó Ebay-kincset vetettem össze az eredetivel.

Bár a bevezetőben biztosított hivatkozásokkal vissza is nézhettek a sütőkesztyűs bejegyzésekhez, gondoltam, itt is megosztok egy képet a kicsikéről. Azóta már nincs velem, hanem Eleni ecsetkéinek tisztításában segédkezik.


Nem volt rossz egyébként, csak a barázdák nem voltak eléggé hangsúlyosak, így bár elősegítették a tisztítást, már akkor is keveselltem az általa biztosított hatást. Nagy öröm volt tehát, amikor végre az enyém lett az eredeti Sigma, és azóta is imádat övezi nálam, ugyanis a többféle, erőteljes textúra rendkívül hasznos a tisztítás során, valamint a benne lévő pamutkesztyű is kényelmessé teszi az ecsetmosást. A rutinom egyébként annyiban változott a 2013-as bejegyzés óta, hogy mostanra 2 az 1-ben sampon-balzsammal végzem a tisztítást, így a sörték tisztítása mellett a puhításuk-táplálásuk is egyben meg van oldva.

Remek megoldás a Sigma esetében a kétujjas kialakítás, hiszen az első megjelent modellen egy ujj volt csak, és nem is értettem, hogy hogyan gondolják így a kényelmes használatot. A két ujjnak köszönhetően mindkét oldal esetében a tenyerünk felé lehet a sokféle textúrájú tisztítófelület, és könnyű kicsavarni a végén az ecseteket, amit az ujjaknál elhelyezett barázdák is megkönnyítenek. A textúrákat egyébként eléggé szabadon használom, mert akár csak a középső gömböcskés, akár a Rinse (Öblítés) feliratú barázdás rész is elegendő erősségű a teljes tisztításhoz, ezért ezt a kettőt használom a leggyakrabban, na meg a kicsavarásra szolgáló barázdás részt, és kész. 


A két kesztyűt egymás mellé helyezve jól látható, hogy az Ebay-változat esetében egyrészt nem alakították ki a Sigma esetében látható összes textúrát, másrészt jóval sekélyebb a domborulatok kiképezése, és ez a különbség mindkét oldala esetében nyilvánvaló.


A kicsavarást és a szálak sorba rendezését szolgáló barázdák szerencsére itt is megvannak, csak épp ezek is sekélyebbek a Sigmáéinál. A különbségek közé tartozik még az is, hogy bár eléggé jó minőségűnek tűnik a szilikon, a Sigma kesztyű azért jóval puhább, és jobban is tapad, így az ecsetek sörtéi és a felület közötti súrlódás is tovább fokozhatja a tisztítás intenzitását. A különbség pedig használat közben is érzékelhető, mert míg az eredeti, szabadalmaztatott Sigma Spa felületen 2 mosással is megvan egy alapozóval átitatott, sűrű sörtéjű Sigma F80-as tisztítása, addig az Ebay-változat esetében 3-4 mosásra van szükség. Az egyujjas megoldás miatt az egyik oldal esetében a kézhátunkon kell végezni a mosást, ami kissé kényelmetlen, de persze nem lehetetlen megszokni, és még a kicsavarás is egészen jól elvégezhető így is.

Nem annyira jó tehát, mint az eredeti, viszont százszor jobb, mint a sütőkesztyű volt, és ezerszer jobb, mint a sima, tenyéren végzett mosás. Felgyorsítja a folyamatot, megkíméli a kezünk bőrét, praktikus és okos megoldás, így megállja a helyét a Sigma alternatívájaként, még ha el is marad tőle hatékonyságában.

Azért megmutatom azt is, hogy hogyan érkezett, mert én majdnem infarktust kaptam:



Elég ijesztő, de szerencsére nem esett baja a hajtogatás ellenére sem. A belül lévő pamutrész egyébként logikátlan módon volt elhelyezve benne, hiszen a pihe-puha, a kéznek jól eső oldala volt a kesztyű belseje felé, a kevésbé puha oldal pedig a kéz felé.




Megfordítottam a logikus formára, és most így néz ki:


A kesztyűt innen tudjátok megrendelni, 1376 Ft-os áron.

Ti milyen eszközt használtok az ecseteitek tisztítására? Tervezitek a Sigma vagy annak valamely utánzatának beszerzését?

2016. szeptember 25., vasárnap

Nyári elfogyott termékek, 2016 – 1. rész, arc- és hajápolás – videó

Nekem már nagyon hiányzott a videózás, ezért remélem, Ti is örültök az újabb elfogyott termékes résznek. Esetleg vannak közös kedvenceink vagy csalódásaink?

Link: https://www.youtube.com/watch?v=iTUPqfN65js


Curaprox 5460 fogkefe, 3 db, 2880 Ft:
http://www.iparfumeria.hu/curaprox/5460-ultra-soft-fogkefek-3db/

Zsebboszi blogja:
http://zsebboszismink.blogspot.hu/

Yves Rocher hajerősítő szérum, 1790 Ft:
http://www.yves-rocher.hu/hajerosito_szerum
Krémmánián:
http://kremmania.hu/kremek/yves-rocher-hajerosito-szerum

The Body Shop banános kondicionáló, 2190 Ft:
http://the-body-shop.hu/termekkereses?page=shop.product_details&flypage=flypage.tpl&product_id=111&category_id=26

L'Occitane helyreállító hajápoló család:
http://hu.loccitane.com/helyreallitas,16,2,15104,0.htm

Vaipani Amla sampon, 3 db 9450 Ft:
http://ayurvedshop.hu/ayurveda-vaipani-amla-sampon
A blogon:
http://djkatybeauty.blogspot.hu/2016/09/vaipani-amla-sampon-egeszen-uj.html

Saját hullámaim a sminkes képeken a Sleek Cream Contour Kit tesztjében:
http://djkatybeauty.blogspot.hu/2016/09/sleek-cream-contour-kit-tartos-megoldas.html

Lush Ayesha friss arcpakolás, 2590 Ft:
https://www.lush.hu/shop/product/product/id/28/keyword/ayesha/ayesha-friss-arcpakol%C3%A1s

Levendarium levendulavíz (az arcpermet már nem elérhető), 1602 Ft:
https://www.egeszsegbolt.hu/termekek/21300/levendarium_bio_levendula_aromaviz/

2016. szeptember 22., csütörtök

Sleek Cream Contour Kit – tartós megoldás kontúrozásra

A Sleek Contour Kit nevű palettája szinte a blog kezdete óta velem van, és rengeteget használom még a mai napig is, és bár a kontúrozópúder jelentősen fogytán van, messze még a vége. (A vele kapcsolatos bejegyzés itt található.) Tartós befektetés tehát, és régi jó barátom, de épp az általa megismert kontúrozás továbbfejlesztése céljával egyre több hasonló terméket próbálok ki. Nyilvánvaló volt hát számomra, amikor megjelent a krémes „testvére”, hogy azt is be fogom szerezni, és tüzetes tesztelés alá veszem. Ennek az eredményét olvashatjátok ma egy remélhetőleg minden részletre kiterjedő leírás formájában.

Lássuk először a száraz tényeket, többek között a csomagolást. Sajnos nem olyan mutatós, mint sok i-Divine paletta külseje, de a lényeg szerepel rajta: hat szín, amellyel tökéletes kontúrt hozhatunk létre a sminkünkhöz.


A hátulján további részleteket találunk a használattal kapcsolatban, valamint az összetevőlista is megtalálható rajta, méghozzá olvasható méretű betűkkel szedve.


A belső útmutatókártya remek kis képet biztosít a használat javasolt módjáról. Az itt bemutatott képeken – és több alkalommal máskor is – ezt a módszert választottam a kontúrozáshoz, és egészen jó eredményt kaptam vele, ez esetben tehát használható, valóban praktikus kis adalék ez a termékhez.


A belsejében a Make Up Plaza dolgozók szorgoskodó kezeinek nyomaként a minőség-ellenőrzést igazoló kártya figyel a fólia felett.


Hátul ismét csak megtalálható többek között az összetevőlista, tehát a külső csomagolás kidobása esetén is rendelkezésre áll ez a fontos információ. A rajta lévő kis tégely szerint a használat kezdetét követő 6 hónapon át marad stabil a termék, így érdemes lehet feljegyezni a paletta hátuljára az első használat idejét.


A paletta maga nagyban hasonlít az i-Divine paletták esetében megszokottra, mindössze rövidebb és szélesebb azoknál, a külseje azonban azonos: matt a borítása, és fényes felirattal szerepel rajta a márkanév.


A színek között két világos van, amelyek közül a sárgábbat a szem alatti területre javasolják, a sötét karikák színének ellensúlyozására, a mellette lévőt pedig az arc egyéb területeinek kiemelésére. A 3-as színtől kezdve már különböző színmélységű kontúrozószíneket rejt a paletta.




Színmintákat is készítettem a szokásos három fényviszonyban, ezúttal alapozó nélkül, hiszen így látható igazán, hogy mennyire erősen fednek a színek az alkarom bőréhez képest.




A színminták egyébként taklonecsettel készültek, így nem az ujjam melegének segítő volta miatt fednek ilyen jól a színek (emellett a használathoz is taklonecsetet javasolok). Ráadásul valóban tartósak, így fontos eseményekre jó választást jelenthetnek, ugyanis az alkaromon kétszeri szappanos átdörzsölés után is ennyire láthatók maradtak:


Micellás vízzel már könnyedén lejöttek, de a sírás vagy eső nem fogna ki rajtuk, az biztos. Erőteljesen pigmentáltak tehát, ezért óvatosan érdemes bánni velük, valamint nem javasolok alájuk alapozót, mert ha arra pluszban kerülnek fel, már maszkhatású, nagyon természetellenes lehet a sminkünk. Enyhén fedő BB krémet vagy színezett hidratálót tudok az alapozó helyett ajánlani, a fixálásukra pedig száraz bőr esetében nagyon enyhén mattító púdert, mert a megszokott púderünk ezekkel a színekkel együtt már túlzottan matt hatású lehet. Zsíros bőr esetében biztosan más a helyzet, de az én bőröm alapvetően száraz, így nálam ez a módszer vált be. Konkrétumot is tudok mondani: az örök kedvenc Catrice All Matte Plus sajnos kiszavazódott ebben az esetben, helyette viszont jó szolgálatot tett a Miyo Transparent Finish Loose Powder, amely jól fixálja a színeket a helyükön, mégsem lesz természetellenesen matt vele a bőröm.

Az alábbi képeken a kísérőkártyán ismertetett folyamattal készítettem a kontúrozásomat, és megmutatom pirosító és egyéb termékek nélkül is, hogy milyen lett a végeredmény:




Az útmutatóhoz képest annyival tértem el, hogy az állam környékén is kontúroztam egy kissé az arcomat, hogy élesebb legyen a határ a nyakamhoz képest. Ez bevett módszer nálam, amellyel vékonyítani tudom az arcom alsó vonalát, és optikailag fiatalító hatása is van. 

Nagyon tetszik az orromon elért, enyhe kontúr, amely a 4-es, viszonylag világos kontúrozószínnek köszönhetően sokkal természetesebb, mint bármely eddigi palettám esetében. A járomcsont alatti és a nyakvonal mentén elért kontúr sem rossz, de kissé melegnek találom az ide használandó árnyalatokat, így télen, kifakult bőr esetén várhatóan túl narancssárgásnak bizonyulnának. Ehhez képest a szem alá használandó árnyalat túl világosnak tűnik számomra még most is, az enyhe barnaságom ellenére, de erre még kitérünk egy kicsivel lejjebb.

A krémek állaga egyébként az 1-es szín kivételével tökéletes: jól satírozhatóak, nem mozdítják el az alattuk lévő krémréteget, így álom velük dolgozni. Az 1-es viszont kissé makacs, és nehezen adja meg magát, valamint ajánlott alá extra hidratálást alkalmazni, mert ellenkező esetben a szem alatti vékony bőrön hamar beül a redőkbe. Emellett oldalirányú, kenő mozdulatok helyett ennél a színnél „pacsmagoló”, beledolgozó mozdulatokat ajánlok, mert így érhető el vele a legjobb eredmény.

A színek melegségéből adódóan kipróbáltam a porállagú kontúrozással való rásegítést: elsősorban a járomcsont alatti és a nyakvonal mentén lévő területre koncentráltam, valamint a Sleek Solstice nevű highlighterpaletta Hemisphere nevű színéből is felvittem egy keveset az orra, a homlok alsó-középső részére, az ajkak fölé és az állra. (A Solstice tesztje itt olvasható.) Ezeken a képeken már pirosító is látható rajtam, és érdekes módon az így kiegészült sminkben már az 1-es sszín sem tűnik túl világosnak.




A smink így a végére összeállt, és szerencsére túlságosan mattra sem sikeredett, a fent említett púdernek köszönhetően. Szépen árnyalttá tehető vele az arc, és fényképezéshez, fontos eseményekhez mindenképpen ajánlani tudom a használatát, mert – különösen porállagú kontúrozótermékkel kiegészítve – tökéletes és tartós hatást érhetünk el vele. Számomra az ilyen mértékű fedés hétköznapokra már soknak bizonyul, de tény, hogy szerencsés bőrtípussal áldott meg a sors, és nincs szükségem erős fedésre.

Kedvenc lett tehát nálam a krémes Sleek kontúrozópaletta is, és jó hasznát fogom venni, ha tökéletes megjelenésre vágyom, netán fotózás vár rám valamilyen jeles esemény okán. Beszerzési helyként a Make Up Plaza áruházát ajánlom, hiszen a Sleek termékek náluk kaphatók a legkedvezőbb áron; ez a paletta 4480 Ft-ért kerülhet a kosarunkba.

Light paletta világos bőrűeknek:
http://www.makeuplaza.com/en/products/479/4355/sleek-cream-contour-kit-in-light
Medium paletta lebarnult és/vagy barnább bőrűeknek:
http://www.makeuplaza.com/en/products/479/4356/sleek-cream-contour-kit-in-medium
Dark paletta a csodálatos tejeskávészínű bőrrel megáldottaknak:
http://www.makeuplaza.com/en/products/479/4357/sleek-cream-contour-kit-in-dark

Nektek hogy tetszik a paletta teljesítménye? Használtok krémes terméket az arcotok kontúrozására?

2016. szeptember 21., szerda

A-England Her Rose Adagio – szeretni akartam, de nem illünk össze

Van ez így, kapcsolatok esetében is, amikor már évek óta kerülgeti egymást a két ember, de amikor végre elcsattan az első csók, mégsem történik meg a csoda. Vagy éppen a régóta vágyott és csodált ruhával, amelyet felpróbálva rá kell jönnünk, hogy rajtunk valahogy nem működik. Ezzel a körömlakkal is így jártam, pedig nagyon szerettem volna, ha működőképesek vagyunk együtt. Csodaszép, ránézésre a bőrszínemhez is passzolnia kellene, de valahogy nem érzem a magaménak – de ez persze nem a lakk hibája.

Már a megjelenésekor tudtam, hogy be fogom szerezni, hiszen csodaszép, szerény rózsaszín lakkocska a jól ismert és általam rajongásig szeretett A-England holohatással. Elvileg mindennek klappolnia kellene, de nálam a nude lakkok kérdése eléggé nehézkes, és még mindig nem találtam meg azt az árnyalatot, amelyre teljes szívemből igent tudok mondani. Nos, felkenve rajtam sajnos valahogy nem működik.



Nem rossz, csak nem is az igazi. Vakuval fotózva nem rossz, egészen jónak tűnünk együtt, de az idő legnagyobb részében a fenti, természetes fényben készült képek hatását láttam magamon.



Lehetséges, hogy barnulnom kellene hozzá, de az elmúlt évek alapján ez nem valószínű nálam, hiszen felhőmágnes vagyok, így hiába adódna időm a napozásra, szinte soha nem jön össze. 


A lakk maga egyébként csodás, és már egy rétegben is jól fedhet, ha valaki vastagabb rétegeket használ, én viszont két vékony rétegben kentem fel. Alap- és fedőlakkal lazán bírta az egyhetes türelmi időmet, amelynek a végén meg szoktam unni az adott színt, és újat kenek fel.

A lakk maga tehát szépséges, és még most is kapható a Nailland kínálatában, és ide kattintva érhetitek el.

Nektek van kedvenc nude holo lakkotok? Esetleg van tippetek a számomra?

2016. szeptember 20., kedd

Vaipani Amla sampon – egy új hajmosási élmény

A nyár folyamán kaptam néhány Vaipani terméket tesztelésre, amit innen is nagyon köszönök, és mostanra mindegyiküket hosszabban is használtam már, így az elkövetkező hetekben szépen lassan érkezem majd a tesztjeikkel. Elsőként az Amla samponról szeretnék Nektek beszámolni, amely stabil helyet kapott a kádam szélén, és mostanára egészen jóban lettünk.

Nos, először is tudni  kell róla és a Vaipani termékekről általában, hogy rengeteg gyógynövény felhasználásával készülnek, és ez az illatukon is érződik. Tartalmaznak ugyan némi illatanyagot, ez viszont az összetevőlista legvégén szerepel, tehát igen csekély mennyiségről van csak szó. A Krémmánia oldalán megtaláljátok a teljes listát, de amennyire én értek hozzá, egészen barátságos összetevőket tartalmaz. Fontos, hogy parabén- és szilikonmentes, emellett pedig rengeteg ápoló és hajnövesztő hatású összetevőt tartalmaz. 

A csomagolása letisztult és egyszerű, és számomra valóban a természetességet sugallja:



A hátulján a komplett összetevőlista mellett a gyártási idő, a gyártás helye és egyéb hasznos és száraz tudnivalók sorakoznak:



A színe és az állaga is arra utal, hogy felesleges összetevőktől, pl. állagjavítóktól is mentes, hiszen eléggé híg termék, a színe pedig méregzöld:



Az adagolója eléggé ügyes, bár ennek a használat közben nincs funkciója, hiszen koncentrátumról van szó, tehát hígításra szorul a használat előtt.



Az én trükköm az, hogy egy kiürült, címkétlenített miniflakonba öntök belőle a flakon egyharmadáig, majd feltöltöm a flakont vízzel, és óvatos összerázás után kész is a rendkívül híg, mégis hatékony elegy. Már a forgalmazó saját honlapján is olvasható, hogy az első használatkor nem várható tőle különösebb habzás, hiszen a hajnak hozzá kell szoknia a samponhoz, és a későbbi használatok során már a többi sampontól is megszokott habmennyiség fog keletkezni. Ezt alá tudom támasztani, és a rendkívül híg állag ellenére sem kell belőle nagy mennyiséget a fejemre öntenem ahhoz, hogy igazi tisztító hatást és érzetet biztosítson. Az öntést pedig vegyétek szó szerint, hiszen a kis flakonból így a legegyszerűbb a fejemre adagolnom, a tenyerem tehát kimarad a buliból.

Az illata az, amelyet nehéz körbeírnom, de azért megpróbálom: a legtöbb alkalommal a fodrászüzletben végzett hajfestés illata jut eszembe róla, és ehhez vegyül némi gyógynövényesség. Erre fel kell készülni, ugyanakkor számomra nem zavaró, hiszen csak használat közben érezhető, és nem marad meg a hajon. Mostam vele hajat balzsam és/vagy hajpakolás használata nélkül is, hogy kiderítsem, vajon mennyi ideig érezhető, és már a hajmosás után fél órával sem volt jelen. A haj könnyű kifésülése érdekében egyébként ajánlok utána hajolajat használni, ami még egy illatelnyomó lépést biztosít a használata után. (Balzsam használata esetén a hajolaj elhagyható.)

A leírása szerint zsíros és normál hajra való, ugyanakkor a nyári hőség miatt úgy gondoltam, nekem is jó választás lehet, és igazam lett. Nem szárította a hajamat, sőt, olyat tapasztaltam, amire eddig csak egyetlen másik sampon esetében volt példa: hangsúlyosabbak lettek a hajamban lévő természetes hullámok, amióta ezt használom. Még a hajvágásom előtt is ez volt megfigyelhető, pedig előtte azt hittem, az elvékonyodott hajvégek és a hajam súlya miatt látszódnak kevésbé, ezzel a samponnal viszont szépen szabályosan előtűntek még a hajam vége közelében is. A hajmosások szükségességét egyébként valóban ritkította, és még a legnagyobb hőségben is elegendő volt 4 naponta hajat mosnom.

Nekem tehát bevált a szilikonmentessége ellenére is, és a télre tervezem beszerezni a száraz hajra kitalált, Heena nevű társát.

A terméket ide kattintva tudjátok megrendelni, ide kattintva pedig tájékozódhattok az ajurvédikus testápolás lényegéről. Emellett Eleni tesztjét is ajánlom figyelmetekbe, amelyben a sampon mellett másik két Vaipani termékről is olvashattok.

Ti ismeritek már ezt a Pixiboxban is feltűnt márkát? Ha igen, mit próbáltatok a termékei közül?

2016. szeptember 16., péntek

Olajkék szépségek – ILNP Cold Fusion (H) és OPI Amazon... Amazoff

A ma bemutatott körömlakk-kombinációt arra a napra kentem fel, amikor egy csodás napot tölthettem együtt a legnagyobb körömlakkrajongó lányok csoportjával. Nem túlzás ez, ugyanis olyan mértékű rajongásról van szó, amely többeknél együtt jár a „ránézésre megmondom a márkát és a színt” jelenséggel. Zsókánál, a Bottled Colours blog írójánál volt maga a vendégség, és innen is köszönöm a meghívást, mert jó kis lelki löketet adott egy nem túl rózsás időszakban, na meg persze remélem, hogy máskor is lesz még hasonlóra példa.

Az egyik legkedvesebb és legrégebb óta ismert márkámhoz, az OPI-hoz fordultam, és a számomra kedves olajkék színt rejtő Amazon... Amazoff árnyalatot választottam, de mivel nem szerettem volna kizárólag krémes színt viselni, társítottam mellé egy csodás ILNP lakkot, a Cold Fusion (H) nevű pelyhes-holografikus csodát. Bizony, én, aki annak idején ódzkodtam a duokróm és multikróm lakkoktól, mára sokkal nyitottabb lettem a témában, és a multikróm hatásért is oda tudok már lenni, főleg akkor, ha pelyhes formában jelentkezik.

Az eredmény nagyon tetszett, és szívesen viseltem egy egész hétig, ugyanis mindkét lakk mattulás és pattogás nélkül bírta rajtam mosogatás és takarítás ellenére is.






Természetes fényben a pelyhesség mutatkozik meg inkább, bár jelen van a holografikusság is, napfény vagy mesterséges megvilágítás esetén viszont a pelyhek mélyebb színt öltenek, és közülük világlik ki szikrázva a holografikusság. Csoda ez, kérem.



Nézzük meg kicsit közelebbről is:



Az OPI lakk egy-két rétegben fed, ami azt jelenti, hogy igazából egy réteg is elég belőle, ha igazán ügyes körömlakkozóról van szó, de én a megszokás miatt két réteget vittem fel belőle, az ILNP pedig egyetlen rétegben látható rajta fedőlakként. Mivel nem kellett játszadoznom, pacsmagolnom és trükköznöm, hanem simán felkenve is ennyire koncentrált a pelyhek és csillámok hada, gyanítom, hogy 3-4 rétegben akár önmagában is viselhető, jól fedő lakkról van szó. A lemosása egyébként nem volt nehézkes, nem kellett hozzá extra adag türelem, így a Cold Fusion (H) változatát jó szívvel tudom ajánlani. Az Amazon... Amazoff esetében már kevésbé vagyok lelkes, ugyanis alaplakk használata ellenére is megfogta a körmöm, és hiába próbáltam hosszan lemosózni, nem hagyta magát. Polírozással biztosan eltűnne, de inkább nem zargatom a végre-valahára erős körmeimet, hanem azóta is folyamatosan kilakkozom a körmeimet, és nagyon várom, hogy végre lenőjön a zöld-ség.

Az OPI tehát kis csalódást okozott, de tudni kell rólam, hogy a zöld lakkok szinte kivétel nélkül megfogják a körmeimet, ezért nem hajítottam ki nagy ívben, hanem a köröm elszíneződésének tudatában megkockáztatom majd még a használatát, esetleg másik alaplakk használatával. Tudtommal egy limitált ideig kapható kollekció része volt, így valószínűleg nem is tudnátok már beszerezni, a csodálatos Cold Fusion (H) viszont szerencsére még most is kapható a Nailland kínálatában, és ide kattintva érhetitek el.

Nektek megvan valamelyik lakk ezek közül? Esetleg van tippetek atombiztos, színeződésgátlós alaplakkra?

2016. szeptember 8., csütörtök

Too Faced Semi-Sweet vs. I Heart Makeup Salted Caramel – a tejcsokis paletták összecsapása

Egy meglepetéscsomag részeként érkezett hozzám a Pink Panda webáruháztól a ma bemutatott I Heart Makeup paletta, és mivel addigra már tulajdonomban volt a csodálatos Semi-Sweet Chocolate Bar a Too Faced kínálatából, kemény megpróbáltatás állt előtte, hiszen a Too Faced másolataként összehasonlításnak nézett elébe. Volt már példa hasonló összecsapásra nálam, hiszen az I Heart Chocolate is összecsapott már a Chocolate Barral, és igen jól is teljesített, ezért külön kíváncsi voltam, hogy vajon a tejcsokoládés újdonság felér-e majd az elődjével.

A meglepetés egyébként nagyon nagy örömet szerzett, ezért innen is köszönöm ismételten, és hamarosan jelentkezem még a szemöldökárnyaló termékek tesztjével is.


Először is lőttem jó pár képet az I Heart Makeup palettáról, majd pedig sok-sok közös képet is készítettem a két szépségről.






A Salted Caramel csomagolásában nagyon tetszik az, hogy már a külső doboz ablakán át is jól látható a paletta ötletes megoldású külseje, hiszen talán még az eredetinél is ínycsiklandozóbbra sikerült a megjelenése. Meg is mutatom külön is, háromféle fényviszonyban:




A hátulja már kevésbé fantáziadús, de nem is baj, hiszen a „dombormű” ezen az oldalon már a praktikusság rovására menne.


További előnye az, hogy a benne lévő nagyméretű tükör valóban hasznos is, hiszen megáll úgy, ahogyan beállítjuk, sok másik palettával szemben tehát praktikus választás utazáshoz.


A nevek sajnos nem a színek alá nyomtatva szerepelnek, de a Too Faced is csak nemrég jött rá, hogy ez lenne a megfelelő megoldás, úgyhogy lehetséges, hogy a jövőben már az I Heart Makeup paletták esetében is számíthatunk a fejlesztésre. A nevek mindegyike a névadó sós karamellához köthető egyébként, és igazán guszták.


Szokás szerint néhány szerelemkép következik, hiszen igencsak mutatós a kicsike, így megérdemli a figyelmet:











No és akkor lássuk a két palettát együtt. A Too Faced részben újított a csomagoláson, hiszen a Chocolate Bar esetében még vastagabb volt a csomagolás, és a színek is külön fólián kaptak helyet, ez tehát pozitívum. A két paletta közül ránézésre a Salted Caramelt választanám, mert gusztább, és annak ellenére, hogy műanyagból van, masszívabbnak is tűnik a Too Faced fémcsomagolásával szemben.




Belül nem sok különbséget látunk azonkívül, hogy a bal felső második, nagyméretű kiemelőszín a másolatpalettában a bal felső sarokba került. Felteszem, azért kell ennyi változtatás, hogy kevésbé könnyen köthessen bele a másolás tényébe a Too Faced csapata.


A fenti képhez meg kellett támasztanom a Too Faced tetejét, mert teljesen lenyaklott volna. 

Együtt nagyon jól mutatnak, és talán már így, ránézésre is látható, hogy elég jól sikerült a színek visszaadása:




Mindkét paletta esetében úgy éreztem egyébként, hogy bűn belenyúlni, és napokig csak nézegettem őket... Tény, hogy ez nálam általános jelenség, de a kevésbé jól sikerült termékek esetében azért nem tartok ki ilyen hosszan.

No és akkor most következzen a lényeg, a színek összevetése. Mindegyik árnyalat esetében három fényviszonyban készült kép: kétféle ISO-beállítású szűrt fényben és vakuval, a színminták pedig a megszokott módon, alapozóra és ecsettel készültek.

Coconut Créme vs. Delicious: készült ugyan színminta, de mivel nem volt látható, nem is fényképeztem le. Mindenesetre mindkét szín csodás matt kiemelőszín, és nagyon szeretem őket a smink belső szemzug felőli szélének elsatírozására használni.

Licorice vs. Tempt: igazi, erőteljes matt fekete szín mindkettő, és nemhogy kompromisszumot nem igényelnek, inkább óvatosságra van szükség az esetükben, nehogy pandaszemek nézzenek vissza a tükörből. Csodálatos minőség, amihez hasonlót eddig csak az Urban Decay és a Too Faced háza táján láttam, le a kalappal tehát az I Heart Makeup előtt.




Nougat vs. Heavenly: csodálatos, hideg árnyalatú mélyítőszín, amellyel még a legfehérebb bőrűek is bátran dolgozhatnak. Bármilyen smink szélének elsatírozására szeretem, mert tökéletes összhangot teremt. Az I Heart Makeup színe egy leheletnyivel még hidegebb, és ugyanennyivel pigmentáltabb is.




Truffled vs. Drizzle: szintén hideg árnyalatú, matt barna, amellyel álom a satírozás, és akár egy színnel készült füstös sminkhez is jó választás. A pigmentáltságuk nagyjából azonos, viszont a Drizzle kissé darabosabb és sötétebb, ugyanakkor megfelelő mértékű satírozással az eredetihez hasonló hatás érhető el vele is.




Hot Fudge vs. Enjoy: míg a palettában sötétbarnának és kakaóporhoz hasonlatosnak látszódnak, a színmintákban már inkább feketések, tehát hidegebbek, mint amire számítanánk tőlük. Épp ezért viszont jó választást jelentenek hétköznapokra a Licorice és a Tempt által nyújtott atomfekete helyett. Az állaguk csodás, jól satírozhatóak, így ebben az esetben tökéletesen felér a másolat az eredetivel.




Cocoa Chili vs. Choc: mindkét paletta egyik legerősebb pontja ez a szín, legalábbis az én szívemet elrabolta mindkettő: tökéletes hollandkakaó-szín, benne arany csillámokkal. A csillámmal vegyített matt alapot szerintem általában a Too Faced alkotja meg a legjobban, az Urban Decay legalábbis a legjobb szemhéjalapozóval is potyogni szokott a szemhéjamról, ez viszont a helyén marad. Bizony, ez esetben is jól sikerült a koppintás, bár kissé kevésbé erőteljes a Choc, de még így is a legjobb pigmentáltságú festékek közé sorolható.




Pink Sugar vs. Cake: a két leggyengébbnek látszódó szín, amelyek szemhéjon szerencsére jobban teljesítenek: a Maybelline Color Tattoo Pink Gold árnyalata kiváló választás alájuk, és vele a helyükön is maradnak akár 12 órán át. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy valójában itt is csillámmal vegyített matt alapról van szó, csak az alkarom bőrén ez elveszett, a szemhéjamon viszont már jól látható. A vakus képet lessétek, ott némileg látható a matt alap.




Puddin' vs. Perfect: két kakaóporszín, amelyek közül meglepő módon az I Heart Makeup színe a pigmentáltabb. Lágyság és satírozhatóság jellemzi őket, álom velük a sminkelés.




Blueberry Swirl vs. Crunch: a paletták általam legjobban várt színe. Ez volt az egyik indok amellett, hogy megvásároljam a Too Faced palettáját, és ennél voltam a leginkább kíváncsi, hogy mit nyújt majd a Salted Caramel. Nos, megleptek, ugyanis míg a Blueberry Swirl csillámokkal vegyített szatén alap, addig a Crunch egyszerű szaténnak tűnik. Tűnik, mert itt is vannak csillámok, de alig nagyobbak a szatént képező mikrocsillámoknál. Nem értem, miért, hiszen a fenti, nagyobb kihívást jelentő színekből kiindulva szerintem ennél is megütötte volna a szintet a másolat. Mindenesetre így is gyönyörű, és az árnyalatot nagyon eltalálták, valamint szemhéjon valószínűleg senki nem látja a különbséget. A pigmentáltságuk és a satírozhatóságuk azonos.




Peanut Butter vs. Sweet: ezt az árnyalatot meglátva rögtön tudtam, hogy szerelem lesz, hiszen nagyon hasonlít a Chocolate Bar palettában lévő Salted Caramel nevű színre. Az a fajta mélyítő- és satírozószín, amely a melegségével a leghidegebb árnyalatú sminket is összehangolja az arc többi részével, ezért a legnagyobb kedvenceim közé tartozik. Szerencsére a Sweet is megüti a Too Faced szintjét, és vörös haj esetén mindkettő kiváló választás szemöldökszínnek is, bár a másolat egy kissé sötétebb és rőtebb.




Frosting vs. Fudge: „mattközeli” szatén színeknek mondanám őket, hiszen annyira apróra őrölt mikrocsillámokat rejtenek, hogy többet nyújtanak az egyszerű fényes színeknél. Emellett a duokrómság halvány jeleit is mutatják, bár ez egyértelműbben jelen van a másolatban. Ez a két tulajdonság tökéletes színné teszi őket füstös sminkekhez, hiszen még akkor is kidolgozott, több összetevős sminknek tűnhet a szemfestésünk, ha csak ehhez az egy árnyalathoz nyúlunk. A pigmentáltságuk és a satírozhatóságuk álom, és bár mindkét paletta egészében véve kiváló minőségű, ez az árnyalat mindkettő esetében kitűnik a többi közül.




Rum Raisin vs. Salted: mintha az előző szín nagytestvére lenne, hiszen bár merészebb, és a duokróm hatás is erősebb benne, sokban hasonlít is rá. Rendkívül gazdag árnyalat, amelynek meleg alapszínében nagyobb méretű, rezes mikrocsillámok is megbújnak, a duokróm hatást nyújtó fény pedig a hideg irányba tereli- Kettős szín tehát, amely mindkét paletta egyik legsokoldalúbb árnyalata.




Mousse vs. Candy: ismét a holland kakaó jut eszembe, akárcsak a Cocoa Chili és a Choc esetében, csupán a csillámok hiányoznak belőle. Emiatt aztán tökéletes mélyítőszínt jelent a külső V-be még az idősebb korosztály számára is, és ez ismét mindkét paletta árnyalatára igaz. Kiváló állag, pigmentáltság és satírozhatóság jellemzi őket.




Caramel vs. Caramel: erőteljes aranyszín, amely a Too Faced esetében bronzos-rezes alaphangot is kapott, ami az I Heart Makeup palettájánál sajnos alig köszön vissza, nagyrészt ugyanis elnyomja az erőteljesen sárgás aranyfény. A TF sokkal többrétűbb, ugyanakkor szemhéjon nem igazán látható a különbség. A pigmentáltságuk kiváló, és jól összesatírozhatók más árnyalatokkal.




Bon Bon vs. Spoon: csodás hideg árnyalatú szatén mindkettő, és a másolat ezúttal nagyon hasonló az eredetihez, csupán pigmentáltságában marad el egy hangyányit. Szemhéjon mindkettő nagyon jól viselkedik, és a megfelelő alappal a helyén is marad a nap végéig.




Butter Pecan vs. Yum!: meleg árnyalatú, aranyba hajló pezsgőszín, amely kiváló mind a szemöldökcsont kiemelésére, mind a belső szemzugba. Rendkívül pigmentált mind az eredeti, mind a másolat, és akár egyetlen sötétbarna matt színnel párosítva egy tökéletes szemsmink összetevője lehet. Arany kiegészítős napjaimon szinte mindig ezzel kezdtem a sminket, és mindkét paletta esetében egész napon át a helyén maradt a szín. Az I Heart Makeup palettában lévő árnyalat egy leheletnyivel melegebb és sötétebb, de nagyon jól visszaadja az eredeti összhatását.




Az I Heart Makeup tehát ismét jól vizsgázott, és az eredetiekhez nagyon hasonló árnyalatokat hozott létre, amelyek annyira megközelítik a Too Faced által megalkotott színeket, hogy valóban helyettesíthetik a drágább palettát. Nálam ez valószínűleg úgy fog kinézni, hogy míg itthon inkább a Too Facedre esik majd a választásom, addig utazás esetén inkább a Salted Caramelt viszem majd magammal, hiszen egyrészt kevésbé féltem, másrészt a benne lévő tükör jól kihasználhatóvá teszi. Hosszú távon egyébként kevésbé gyakran kerül elő nálam a Blueberry Swirl annak ellenére, hogy rengeteg hasonló színű felsőrészem van, ellenben sokat használtam mind a melegbarna árnyalatokat, mind az említett arany-pezsgőszínt, valamint a hidegebb sminkek irányába is kirándulást tettem mindkét palettával. Fontos ugyanis elmondanom, hogy a hónapok során igyekeztem mindegyik színt kipróbálni és kitapasztalni, és az egyik napon a Semi-Sweettel megalkotott sminket másnap mindig újraalkottam a Salted Caramellel, és nem fedeztem fel közöttük teljesítménybeli különbséget.

A Too Faced palettáját Edit blogjáról ajánlom beszerezni, mert tőle biztosan eredeti termék érkezik majd, az I Heart Makeup jól sikerült másolata pedig ide kattintva érhető el a Pink Panda oldalán. Az árkülönbség jelentős, sőt, az eredeti 13,3 grammjával ellentétben a Salted Caramel 22 grammnyi festéket tartalmaz.

Nektek hogy tetszik ez a színösszeállítás? Melyik palettát vennétek meg inkább?