Too Faced Sweet Peach vs. MUR New-trals vs. Neutrals – egy újabb meglepő páros

Nemrégiben hírt adtam arról, hogy mennyire hasonlít a Makeup Revolution New-trals vs. Neutrals nevű palettája az Anastasia Beverly Hills Modern Renaissance nevű csodájára, vagyis hogy inkább fordított a helyzet, ugyanis ebben a kivételes esetben bizony a MUR alkotta meg előbb a saját darabját. (Az összehasonlítást ide kattintva tekinthetitek meg.) Azóta a ruhahajtogatás külföldi videókkal való élvezhetőbbé tételének köszönhetően kiderült, hogy a Morphe 35O palettája is hasonló színvilágú, és szintén korábban érkezett, mint a többi barackos-narancsos darab. Ezek között egyébként az Urban Decay Naked Heat és a The Balm Nude Beach a legújabb fejlemény, amelyek szinte teljesen egy időben jelentek meg a piacon. Látszólag nem tudnak leszakadni a márkák erről a színvilágról, amit a magam részéről nem bánok, mert odavagyok az ilyen árnyalatokért, de ezek után végképp érdekes belegondolni, hogy éppen a Makeup Revolution volt az egyik úttörő márka ezen a téren.

A mai bejegyzés témája is ehhez a trendhez kapcsolódó, hiszen a MUR palettát ezúttal az általam nagyon kedvelt Too Faced Sweet Peach palettával vetettem össze, hogy kiderüljön, mennyire rokon árnyalatok lapulnak bennük. (A továbbolvasás előtt figyelmetekbe ajánlom a barackos csodáról szóló bejegyzésemet.)

Emlékeztetőül alább beillesztem mindkét paletta képét, hogy követni tudjátok, mely árnyalatokat vetettem össze. A színmintáknál minden esetben a Too Faced árnyalatait vettem sorra elsőként, hiszen vélhetően ez esetben is inkább az érdekelhet mindenkit, hogy vajon a híres és elég magas árú paletta nyomába ér-e a Makeup Revolution alternatívája. Emellett hangsúlyozni szeretném, hogy ez ezúttal sem tökéletes hasonmásokat keresek, hanem azt szeretném megállapítani, hogy létrehozhatók-e hasonló sminkek a két palettával, hiszen már ránézésre is sok mindenben egyezőek.

A White Peach nevű árnyalatnak közeli rokona a Cool, ugyanakkor egyik sem látszódna az alkaromon, ezért nem készítettem róluk színmintákat. Mindenesetre mindkettő kellemesen pigmentált, matt kiemelőszín, amely hasznos lehet a szemöldökcsont visszafogott kiemelésére, valamint a smink szélének elsatírozására egyaránt.

A Luscious nevű árnyalathoz igencsak közel áll a MUR paletta Mode nevű színe, ugyanakkor a TF sokkal inkább fémes hatású, míg a MUR tulajdonképpen egy nagyméretű csillámokat tartalmazó, szatén hatású alapszínnel rendelkező árnyalat. Ettől függetlenül szemhéjon valóban hasonló hatás érhető el velük, és csak a leghozzáértőbbek fedeznék fel a különbséget.

A Just Peachy árnyalatot ezzel szemben már két árnyalattal is össze tudtam vetni: mind a Personal, mind a Vogue nagymértékben hasonlít rá, jellegében legalábbis, hiszen szépséges szatén árnyalatokról van szó. Az alapszínük ugyanakkor jelentősen eltér, hiszen a Just Peachy rózsaszín árnyalat, amely az enyhén duokróm hatásnak köszönhetően válik csak barackossá.

A Bless Her Heart és a Tempting a barack szárát hivatott reprezentálni a Too Faced palettájában, ezért bár nem kifejezetten nevezhetők zöldnek, eléggé zöldbe hajló árnyalatok. Ennek megfelelően a MUR palettában nem akadtam párjukra, ezért színmintákat sem láthattok itt róluk.

A Charmed, I'm Sure nevű, csodásan pigmentált, meleg matt árnyalatot ugyanakkor már össze tudtam vetni a Custom nevű árnyalattal, amely a palettában, ránézésre sokkal sötétebbnek tűnik. A TF színe ugyanakkor felvitelkor a palettában látható árnyalatnál jóval sötétebb arcát mutatja meg, ezért felkenve már nem is olyan nagy közöttük a különbség.Lenyűgöző viszont, hogy mindkét árnyalat enyhe duokróm hatással bír a mattsága ellenére is, hiszen az elsatírozott széleknél melegebb arcukat mutatják meg, mint koncentrált mennyiségben. Ez a hatás a TF szín esetében erősebb, és bár a MUR színe sötétebb nálam szemhéjon, satírozás esetén valószínűleg nem látszódna a különbség.

 A következő párosunk a Nectar és a Bias, amelyek igencsak közel állnak egymáshoz, ugyanakkor a TF szín azonnal rendkívül pigmentált módon jelenik meg, míg a MUR szín esetében építgetésre van szükség. Ettől függetlenül elérhető velük azonos hatás, és a hasonlóságuk tagadhatatlan. (Persze nagyon alapos vizsgálat esetén feltűnhet, hogy a Nectar kissé aranyba hajlóbb árnyalat, de szemhéjon ez elenyésző különbség.)

A Cobbler és a Buff esetében már nagyobb az eltérés, hiszen a Buff egyértelműen hűvösebb árnyalat, ugyanakkor egy csipetnyi Mode segítségével szinte azonos hatás érhető el vele. Ekkor már csak a MUR Mode-ban fellelhető nagyméretű csillámok adják a különbséget, de a fényesség és az árnyalat megegyező lesz, és a szemhéjon közeli lesz a rokonság.

A Candied Peach és a Vogue közötti különbség egyrészt a finish, hiszen míg a TF szín matt, benne csillámokkal, addig a Vogue enyhe szatén hatású, mattba hajló árnyalat, másrészt pedig a színek melegsége, hiszen a MUR árnyalat jóval hűvösebb, rózsaszínbe hajló. Ettől függetlenül a széleken történő satírozás esetén hasonló hatást keltenek, valamint a Vogue melegebb árnyalatúvá varázsolható egy csipetnyi Adapt segítségével. 

A Bellini nevű árnyalatnak nem találtam közeli rokonát, hiszen ilyen csodás duokróm színt a MUR paletta nem tartalmaz. A Mode némiképp hasonlít rá, valamint a Partial is, és igazából e két árnyalat keverésével megkapható a Luscious alapszíne, de míg a MUR színei nagy csillámokkal operáló, az alapszínt teljes mértékben megtartó árnyalatok, addig a TF árnyalata már-már pezsgőszínbe hajlik, ha közvetlen fény éri. Hiába, a duokróm hatás valóban egyedi. 

A Peach Pitnek nem akadtam párjára, ugyanis a MUR paletta sötétebb árnyalatai egyértelműen hűvösebbek már. Aki nagyon vágyna egy meleg árnyalatú, szilvát idéző lilásbarna árnyalatra, az a Mode és a Custom keverésével előállíthatja a rokonát, a szín tehát pótolható, még ha egy kis ügyeskedésre is van szükség.

A Delectable és a Strong esetében már nagyobb a hasonlóság, és mindkettő alkalmas mélyítésre és a szempillatőbe annak ellenére is, hogy a MUR színe szaténba hajló, csillámos árnyalat. A Neutral segítségével még közelebbi rokonságba hozható a TF színnel, úgyhogy megoldható a hasonló hatás.

A Peaches 'n Cream nem látható bőrön, ezért nem hoztam színmintát, de tökéletes satírozószín, akárcsak a Cool.

A Georgia esetében az Adapt és a Neutral nevű árnyalatot egyaránt felsorakoztattam, és a Neutral csupán leheletnyivel hűvösebb nála, tehát hasonló hatást biztosít sminkben.

A Caramelized meleg fényének nem akadt párja a MUR palettában, ezért itt nem mutatom meg színmintában, ugyanakkor figyelmetekbe ajánlom a Too Faced palettáról szóló bejegyzést, mert valóban csodaszép színről van szó.

A Puree narancsos beütésű árnyalatának sem akadt párja a MUR palettában, ugyanakkor a tőle egy kissé sötétebb Summer Yumot már érdemes volt összevetnem a Custom nevű színnel. Utóbbi jóval sötétebb és hűvösebb árnyalat, ezért tökéletesen nem tud a Puree helyébe lépni.

Végül a Talk Derby to Me és a Strong hasonlóságát vizsgáltam meg, és az alapszín eltérései ellenére a mikrocsillámok jellege miatt eléggé közel állónak bizonyultak, koncentrált felvitel esetében tehát kiválthatják egymást.

A legnagyobb hiányt tehát a zöldes beütésű színek jelentik, hiszen ilyenre nem találunk példát a MUR palettában, de ha valakinek van hasonló árnyalatokat felvonultató palettája vagy monója, könnyedén kiegészítheti a felhozatalt. Alapjában véve sok árnyalat nagyon hasonló, és a MUR palettával is létrehozhatók olyan sminkek, amelyekről első ránézésre a Sweet Peach jut sokaknak eszébe. A minőség ugyanakkor kissé más, bár továbbra is kiemelkedőnek tartom a New-trals vs. Neutralst, hiszen az egyik legjobb minőségű palettám, viszont a Too Faced az a márka, amelyhez mindig bizalommal nyúlok, bármennyire is sietek, hiszen a színek tökéletes összhangot alkotnak, könnyen építhetőek és satírozhatóak, így a márka termékeivel szinte garantált a kiváló eredmény.

A Sweet Peach palettát Edit blogjáról javaslom beszerezni, hiszen nála garantáltan eredeti minden termék. Az ára 17 650 Ft, ezért rendkívül különleges ajándék lehet belőle, hiszen nem a bármikor beszerezhető, elérhető árú kategóriába tartozik. 
A New-trals vs. Neutrals paletta a Pink Panda webáruházból könnyedén megvásárolható, és mindössze 3390 Ft az ára, így jóval kisebb kiadást jelent a beszerzése.

Nektek hogy tetszik ez a színvilág? Melyik palettára szavaznátok inkább?

ABH Master Palette by Mario vs. Cargo Vintage Escape – összehasonlítás

Sok helyen és sokféle módon jeleztétek, hogy igényt tartanátok e két paletta összehasonlítására, hiszen a sokak által áhított Master Palette by Mario, az Anastasia Beverly Hills egyik legnépszerűbb palettája bizony limitált. Nem tudom, lesz-e még belőle legyártott tételsor, vagy örökre búcsúznunk kellett tőle, mindenesetre voltam olyan szerencsés, hogy Edit blogján még jutott nekem belőle. A megvásárlásakor már birtokomban volt egy másik csodás őszi paletta, a Cargo Vintage Escape, amelyről már olvashattatok tesztet itt, és amellyel egyértelmű és rögtön látható hasonlóságot mutat a Cargo-kedvencem. (Vagyis a Master Palette by Mario mutat hasonlóságot a Vintage Escape-pel, hiszen a Cargo palettája már jóval előbb létezett.) Mivel a Cargo olyannyira bevált, hogy a hatására a márka egyéb palettáinak beszerzését is fontolgatom, nagyon kíváncsi voltam, vajon felülmúlja-e majd minőségben az ABH palettája.

Nem is bírtam magammal, és az egyik motivációmentes napomon a munka helyett a színmintázgatást választottam, és azt gondoltam, milyen jó kis összehasonlító képek születtek. Ezt követően jött a feketeleves, amikor kiderült, hogy a számítógép képernyőjén már nem is annyira ütősek azok a fotók... Ezért aztán tegnap ismét rászántam magam a dologra, és a napsütés is kedvezni látszott, hogy még több fényviszonyban készíthessek képeket, azonban csupán szerény, a felhőkön áttörni próbáló napsütésre futotta a tavasz erejéből. Sebaj, így is információdúsabb és jobb felbontású lett a képsorozat, úgyhogy lássuk is, melyik paletta mit nyújt hasonló színek terén.

Minden esetben elöl láthatók az ABH színei, utánuk pedig a Cargo palettáéi, és a megszokott módon, alapozóra, ecsettel készítettem őket. A fényviszonyok sorrendben: szűrt fény kétféle ISO-beállítással, vaku, majd erőlködő napfény kétféle ISO-beállítással.

Mario Hollywood és 5th Ave vs. Vintage Escape Crisp:

Felkenve már jóval eltérőbbek, mint az a csomagolásban látható színek alapján sejthető lehetne. A pigmentáltságuk hasonló, és azonos bánásmódot is igényelnek, vagyis kezdetben szerényebb arcukat mutatják meg, de építhetőek, és megfelelő alap használatával a nap végéig a helyükön maradnak.

Mario NYC, Kim és Muse vs. Vintage Escape Rustic:

A pigmentáltság ez esetben is hasonló, vagyis mind a négy szín azonnal rendkívül pigmentáltan jelenik meg a szemhéjon is. Jól satírozható színek, amelyek a satírozás hatására sem válnak koszos hatásúvá, és gyönyörűen kiemelik a kék és a zöld szemet, de valószínűleg a barna szeműeknek is jól állhatnak. Bár a csomagolásban mind a négy hasonló árnyalatúnak tűnt, leginkább a Mario NYC és a Cargo Rustic hasonlít egymásra, hiszen a Kim és a Muse sokkal melegebb árnyalat. A Cargo Rustic még kicsit pigmentáltabb is, mint az ABH NYC, és nem elhanyagolható előnye, hogy ahogyan a színmintánál is látható, az elsatírozott széleken melegebb árnyalatúnak tűnik. Ez azért fontos, mert sietős reggeleken remek választást jelenthet: egymagában is kidolgozott szemsmink hatását kelti, ha ezt választjuk füstös smink elkészítéséhez.

Mario Marina vs. Vintage Escape Cuddle:

Bár jelentős árnyalatkülönbség van köztük, a szemhéjon hasonló hatást érhetünk el velük. Egyrészt önmagukban alkalmazva a lehető legártatlanabb és legvisszafogottabb módon emelhetjük ki a szemünket hétköznapi smink esetében, másrészt tussal kombinálva akár alkalmivá is tehetők. Emellett kiválóak komplex szemsmink esetében a belső szemzugba és a szemöldökcsontra egyaránt, valamint akár az orcák kiemelésére is beválhatnak. A Mario Marina highlighterként való használata esetén óvatos bánásmódot igényel, mert rendkívül pigmentált, a Cargo Cuddle ugyanakkor elsőre szerénynek tűnik, ugyanakkor hatékonyan építhető.

Mario Claudia vs. Vintage Escape Twigs:

A paletták talán legjobban hasonlító két színe. Mindkettő szatén hatású sötétszürke, amely visszafogottan fénylik csak, ezért az idősebb korosztálynak is jó barátai lehetnek. Pigmentált, ugyanakkor jól satírozható színek, amelyek akár mélyítésre, akár egyszínes füstös smink elkészítésére kiválóak.

Mario Lula vs. Vintage Escape Hot Cocoa:

Látszólag azonos pigmentáltságú színek, ugyanakkor az ABH Lula bizony sokkal erőteljesebb már elsőre is, mint a Cargo Hot Cocoa. Ez az adott sminkes tapasztaltságától függően jó és rossz egyaránt jelent, de alapvetően kezdőknek jobb, ha inkább építgetniük kell a színt, mint ha esetleg akaratlanul túl sötétre sikerül már első próbálkozásra. A szemhéjon mindenesetre teljes mértékben azonos hatást keltenek, és kiválóak mind a mélyítővonalba, drámai hatású árnyékoláshoz, mind a külső V-be.

Mario Isabel vs. Vintage Escape Autumn:

A vöröses satírozószíneket mindig is szerettem a mélyítővonalban használni, sőt, évek óta kedvenc módszerem a hideg sminkeknél a pirosítóval történő satírozás. Ezáltal olyan melegség csempészhető a sminkbe, amellyel a teljes arcsmink összhangba kerül, és erre kiválóan alkalmasak az alábbi satírozószínek is. A színmintán is jól látható, hogy a Mario Isabel jóval pigmentáltabb, mint a Cargo Autumn, ami ismét csak lehet előny és hátrány egyaránt, lásd az előző két színnél kifejtett gondolataimat.

Mario Bronx vs. Vintage Escape Withered Leaves:

Mindkét paletta esetében mást vártam a zöld színtől. Erős, életteli zöldet, amely a burjánzó nyári fákat juttatja eszembe. Nem ezt kaptam, de nem bánom, mert szerencsére mindkettő tetszik a szemhéjamon, és ennek pont a kissé hideg voltuk lehet az oka. Az ABH szín ebben az esetben is jóval pigmentáltabb, a Cargo azonban ismét enyhén duokróm hatású, vagyis az elsatírozott széleken más árnyalatot kap, ezáltal sietős reggeleken tökéletes választás egy színnel készített sminkekhez.

Mario Paris vs. Vintage Escape Cinnamon:

Nagyon közel állnak egymáshoz, ez esetben azonban pont az ABH szín mutat enyhe duokróm hatást. A pigmentáltság közel azonos, tehát mindkét színnel azonnal fóliaszerű hatást érhetünk el a szemhéjon, és az árnyalatuk is csupán leheletnyivel tér el.

Látható tehát, hogy a színek árnyalata nem minden esetben azonos, a jellegük és a szemhéjon mutatott hatásuk viszont igen. Most pedig lássuk, hogy mely színek egyediek a palettákban. A Master Palette by Mario esetében ez a Violeta, amely egy csodás, hiperpigmentált matt csoda.

A Vintage Escape esetében már négy színről van szó, amelyből az első annyira világos, hogy nem igazán mutatja meg magát bőrön, éppen ezért tökéletes egyrészt a smink szélének elsatírozására, másrészt a szemöldökcsont szerény módon történő kiemelésére. Ez a Harvest Moon, a látható társai pedig a Frolic, a Black Crow és a Chestnut. Egy csodaszép, enyhén duokróm, rendkívül telt szatén és két csodásan pigmentált, sötét színű matt. A Black Crow konkrétan ébenfekete, ezért tökéletes akár tusvonal helyett is, illetve dráma mélyítéshez. 

A kérdés tehát az, hogy melyik palettát éri meg jobban beszerezni. Ár-érték arányban mindenképpen a Cargo nyer, hiszen mindössze 7550 Ft-ért kapjuk meg Edit blogján, és 12 színt tartalmaz. Emellett kapható, az ABH ellenben nem, és nem tudni, az lesz-e még egyáltalán. Az ABH egyébiránt általában véve sokkal melegebb árnyalatú színeket tartalmaz, míg a Cargo kicsit sokrétűbb, ebből a szempontból vegyes összeállítású, emellett pedig a két jól pigmentált és sötét matt is előnyös benne. (Összehasonlításképp: a Master Paletta by Mario a Modern Renaissance palettáéhoz hasonló áron volt kapható.) Az ABH paletta színeinek melegsége nálam egyébként nem okozott hátrányt, pedig alapvetően világos és rózsás árnyalatú a bőröm, de ez a vörös hajam meleg árnyalatára is visszavezethető lehet. Pontosan a rezességük miatt hozzák összhangba a bőröm színét a hajammal, ezért nagyon megszerettem őket. Ugyanakkor a tusvonalat kedvelők és a természetes módon is hangsúlyos mélyítővonallal megáldottak számára nem feltétlenül fontos a jelenlétük, így számukra a Mario paletta is jó választás lehet. Pigmentáltság terén a Cargo is kiemelkedő, ugyanakkor nem túlzott mértékben puhák a festékek, így felhasználóbarát kivitelű, míg a Mario esetében nagyon óvatos kezelésre és erőteljes leütögetésre van szükség.

Dönteni tehát nehéz lehet, de talán a Cargo felé dől a mérleg nyelve, hiszen ez is bőven átlag feletti pigmentáltságú, ugyanakkor jobban megéri az árát, és kissé sokrétűbb a színösszeállítása. Ettől függetlenül nagyon örülök, hogy az ABH őszies palettája is a gyűjteményemet gyarapítja, de úgy érzem, inkább csak elvetemült sminkmániások számára kihagyhatatlan paletta, és kiváló alternatívát jelent rá az egyébként korábban kiadott Cargo Vintage Escape. 

Ti hogy látjátok a dolgot? Melyik paletta mellett tennétek le a voksotokat?